A Caspoc programm rövid bevezetése
1 Rövid bevezetés a Caspoc szimulátiós programmba
A következő fejezetekben bemutatjuk egy egyszerű modelnek előkészítése és szimulátiója a Caspoc programmal.Ezzek a fejezetek elovasása után (kb. 30 perc) ön képes lesz az editor segítségével a saját modellek elkészíteni és szimulálni.
1.1 A Fálj nyitása és indítása
Kattintson a Start gombra utána;, „Programmok", „CASPOC", „CASPOC".
Danach befinden Sie sich in der Einstiegsmaske des CASPOC Schematic Editor.
A következő szakazokban bemutatjuk egy kapcsolási rajz elkészítése.Kérjük önnök ezt a leírást lépésről lépésre követni.A figurák bemutatják az eredmények minden egyényi lépés után.
A következő szakazokban a követő kapcsolási rajzzal szimulálunk.
Az elemek beillesztésével kezdjük: A képernyő baloldalán lévő listából kiválasztjuk a vezérelt forrást( controlled source) „B".Kattintson az egér baloldali gombbal B-re és engedje el a gombot.Áthuzzunk az egérrel a kiválasztot elemet a munkalapra és a bal egérgomb nyomással rögzítjük.
A kérdésre,
Kattintson [Yes] -re, hogy automatikussan egy Referenciapontot hozzáfűzhetünk.
Kattintson a jobboldali egérgombbal az elemre, erre a következő ablak nyilik.
A Komponens neve B1 marad, írányítás 180°.Ehhez kattintson a 180° -ra.Ez a szög az áram irányát a komponensen keresztűl jelöli meg. (lásd a következő grafikát).
Miután az Ok-re kattintott,és [Yes] az automatikus földelés 'Ground' beillesztése, látható,hogy a komponens megfordult.
Utána a diódák beillesztése kerül sorra.Ehhez a semiconductor listából „D" választjuk ki.A diodák az egér baloldali gombbal beillesztkedjük a B1-es Komponens fellet be.
A Komponens adatai az egér jobboldali kattintással beírhatjuk.A neve marad, az irány most 270°. Az értéke „Value" változatlan marad; ezen látható,hogy ez egy dióda és az ablakot [OK] vel zárjuk.
Ha az egérrel a baloldali gombbal a komponensre kattintjuk,akkor ez egy zagatott vonallal jelenik meg.
Ha a baloldali egérgombot nyomva tartjuk,a komponenset el lehet mozdítani.A megfelelő helyen engedje el.Ugyanazzal a módszerrel a listából ( D szelektálva és a baloldali egérgombbal a munkalapon a másik diódát illeszkedjük be.Ezt a diódát is a megfelelő helyére húzzuk,a baloldali egér gomb kattintással és tartásával.A D3 és D4 -es diódak is így beilleszkedjük.A következő ábrán ez már meg is van és egy tekercset (L)a listából már a helyére is került.
A jobboldali egérgombbal L1-re kattintjuk és beírjuk adatai.
A neve (Name) „Lfilter",az értéke „Value" „50mH" és az írány 180°.Az ablakot [OK]-vel zárjuk.
A következő grafikában egy kondenzátor el van már helyezve (C).
A kondenzátor adatai is beírjuk.
A neve Name „Cload",az értéke „Value" „1mF" és az irány 90°.
Ugyanazt teszünk az utolsó komponenssel,a ellenálással (R).A neve „Rload" lesz és az értéke 6.A utánalévő grafikában látható,hogy ez már be van illekezve, és az első bekötésvonal már be van rajzolva.
Ezt a vonalát teljesen áthúzzunk,a bekötési pontig,ilyen módon,hogy a diodán (bal oldalán fennt)az egér baloldali gombbal bekötésipontra rákattintva és az egér gombot tartva.Ezzel lehet a vonalat egy másik bekötési pontig húzni és az egérgombot elengedni.Összekötési vonalakat csak egy bekötési pontrol lehet húzni.
Ha véletlen elhibázta,az összekötővonalak törölni lehet.Mutasson az egérrel a vonalra,nyomja a baloldali egérgombot - a vonal szelektálva lesz (szagatott vonal).A törlési gombbal( DEL) a billetjűzetten lehet avonalat törölni.Ugyanazzal a módszerrel lehetséges komponensek és blokkok törölni.
Ahhoz, hogy egy összekötési pontot vagy egy vonaldarabot lehesen törölni,Az egérrel a összekötési pontra mutasson vagy - egy vonalra és nyomja meg a jobboldali egérgombot.Válaszon a nyitott ablakban „Delete node",azzal törölhető egy összekötési pont vagy vonal.
Az egész összekötési vonalak elhelyezése után a következő ábrát látjuk.
Az elektromos áramkörnek szükséges egy referenciapontnak „0" vagy „ground" megjelölésére.Az összes fesültségek relatív ehhez a referenciához ki lesznek számolva. A mi példánkban használjunk az alsó joboldali összekötő pontot.Kattintson az egér joboldali gombbal rá és a következő menű jelenik meg.
A szövegmezőbe írjunk „ground"-ot vagy a „0"-át, és utána az „OK"-re kattintsunk.
A csomópont „GROUND"a B1 -es feszültségforrásnál duplán meg van jelölve.A csomópont nevének törlését elérjünk az egér joboldali gombbal rákattintásával és a megjelenő menűablakban a szövegmezőben lévő szöveget töröljük (DEL) és (OK) -vel elhagyunk.
Hozzáfűzzünk még egy csomópontot „out",amelyik szükséges arra,hogy a szimulátió eredményei megtekinthessünk.Ahhoz a fennti jobboldali csomópontora kattintsunk az egér joboldali gombbal és amegjelenő menüablak szövegmezőbe beírjunk az „out"-ot.Utána „OK".
Ahogyan a következő ábrát mutatja .
2.2 A Blokkdiagramm kivitelezése
A kapcsolási rajz elkészült,most csak még a blokkvázlat-diagramm hiányzik.Ez a diagramm egy TIME-blokkból áll (a szimulátió futóideje másodpercben )és egy SIGNAL-blokkból (egy jelgenerátor- Signalgenerator),amivel egy színusalaku 25V -os jelet létrehozzunk.Először befűzzünk a Time-blokkot,ahogyan eddig a komponensek is. Ahhoz keressünk a Time-blokkot a baloldali ablakban a Components-blocks alatt és befűzzünk a munkalapon.
A jobboldali egérgombbal ezt a blokkot kiválastjuk és megadjuk a nevét „t". „t" egyben ennek a blokknak a kimenő csomópont neve is lesz.
A SIGNAL-blokkot a Time-blokk mellet helyezzünk el, amelyik a következuő ábrán látható.
A követkető bemenő csomópontok azonos módon nevezzünk meg ahogyan a „ground"-nál ( a bemenőpontok rákattintással az egér jobboldali gombbal)és beírjuk a következő értékek:
Eingang Werte - bemenő értékek
Gleichspannung-egyenáram DC 0
Amplituda AC 25
Frequenz-frekvencia F 50
Phase-fázis Phase 0
Duty cycle,bekapcsolási idő/viszony d 0
Most a Signal-blokkot kiválasztjuk az egérrel.
A P3-as paraméterrel kiválastjuk a jelnek formáját. „3" Szinusformát jelenti. A neve „Vin" lesz.Most a kapcsolási rajz és a blokk-diagramm készen, és csak az összekötése hiányzik.Ahhoz egy összekötővonalat húzzunk a szignál kimenőpontról a B1-es komponens bemenőpontig.
Véglegesen hozzáfűzzünk még egy „SCOPE" blokkot,hogy a szimulátiós eredmények láthassunk.Kiválasztjuk „SCOPE" blokkot a baloldali listából és a munkalapra áthúzzunk.A „SCOPE"-blokk fedeznie kell a\egy csomóponttal.
A kapcsolási rajz most kész.Most csak a integrációs lépésköz be kell adni és a „SCOPE" blokknak idejét másodpercben.Ahhoz a szimulátió menüre kattintsünk és a szimulátióparaméter menüpontot választjunk ki.
Ebben a példában a lépéshossz 100m s, és a képernyő szélesége 100ms-re meg van határozva.
A Check-Box
[x]Leállítás a kép végén
ki van jelölve, ezért a szimulátió 100ms után leáll.
Kattintson [OK] -re,hogy Dialogbox -ot a szimulátiósparaméterekkel bezárjuk.
A Modell/rajz most kész,és el lehet menteni. Ehhez válasszon a menüböl „a Fájl-t; és a „Mentés-t .
A fájl-nak nevét adjuk; A fájl-nak adjuk pld. a következő nevét „Example.csi",.A „csi"-t kapcsolási rajzoknál használjuk.A Save-re kattintással a fajlt mentjük.
A szimulátiót a kapcsolási rajz szerkesztőben indítjuk.A szimulátió eredményei közvetlen a „SCOPE" blokkban láthatóak.Ennek a blokknak egy automatikus skálázása van.Minden szimulátiónak folytatásánál az eredményekhez automatikusan igazódik .
A szimulátió indítása „Simulation", „ Start Simulation ".
A szimulátió kezdődik,és az eredményei a „SCOPE" blokkban láthatók.A értékek beosztása (x,y) skálázása a scop-blokkban még nincs meghatározva.
Ahhoz,hogy a szimulátiónak eredményei részletben megnézhetjük,a jobboldali egérgombbal szelektáljuk a „SCOPE" blokkot.Ezután egy új ablak nyilik,amelyben a kimenő feszültséget megnézhetjük.
A nyitott ablakban lévő nyílas gombokkal az időtartamban lévő numerikus értékek megnézhetjük.A Listbox-ban a kimenő feszültségnek az időtartama és a numerikus adatok megtekinthetők.
A szimulátiót [ENTER]-rel,vagy „Simulation", „Simulation fortsetzen" lehet folytatni. Ön bármikor is megszakíthatja a szimulátiót,megváltozhatja a kapcsolási rajzot, és folytathatja a szimulátiót [ENTER] -rel.
4 Exportálás és nyomtatás
A következőkben mutatjuk, hogyan lehetséges a kapcsolási rajzot és a szimulátió eredményei exportálni és kinyomtatni.
4.1 A szimulátió eredményei egy szövegszerkesztő programba exportálása
A szimulátiós eredmények szerkesztés( Edit,Copy) " Másolás" -al a clipboardra másolhatja és utána bármelyik szövegszerkesztő- vagy rajzprogrammba beillesztéssel veheti át.Mielött ön a szimulátiós eredményei másol,a háttárszíin fehérre be kell állítani.Ez spórolja a nyomtatójának tonere.A „SCOPE" ablakban;az optiók alatt wählen Sie „Optionen", „Hintergrundfarbe".
Indítsa a szimulátiót.Ha készen van,akkor nyomja a billetjőszeten a "PrtSc" gombot.Ezzel a szimulátiós eredmények a kapcsolótábla (Clipboard)el lettek helyezve,tárolva.A szövekszerkeztőben "Szerkesztés beillestéssel" (Edit,Paste)átvehetjük őket.
4.2 A kapcsolási rajz exportálása egy szövegszerkesztő programba
Egy kapscolási rajzot is lehet egy szövekszerkesztő programba átvenni,az első lépés az exportálás „Enhanced Meta File" (.EMF) ként (Tools,Export EMF).Ezt az EMF-fájlt a szövegszerkesztőben át lehet venni.
A Mentés másként ablak nyilik,adjon a fájlnak a nevét "xx.emf".
Ebben az ablakban is ezt a mappát válaszhat,amelyben ezt a fájlt le szeretne tárolni,utána kattintson a mentés gombra.A szövekszerkesztőben a kapcsolási rajzot be lehet illeszteni, pld.a Microsoft Word -ban „Beillesztés", „Grafik", „Fájltypus".A Listbox-ban a „fájltypust"választjuk ki;Enhanced Meta File"-ot (*.emf) és kattintson beillesztésre.
Ha a szerkesztő program EMF-fájlok nem képes beszúrni, akkor a PrtSc gombbala rajzot ( a Caspoc programból ) a clipboardba másoljuk és "Szerkesztés,Beillesztéssel átvesszük.Ebben az esetben a kapcsolási rajzból csak azt a részét veszi át,amelyik a képernyőn látható.
4.3 A kapcsolási rajz nyomtatott másolata,Hardcopy
Kinyomtatásra választjuk, „File", „Print".
A nyitott ablakban „Nyomtatás"
Ha a kinyomtatott rajz nem olvasható(túl kicsi),akkor a „Options", „Zoom" választhatjuk egy nagyobb méretet és újra nyomtatjuk ki.
